Sokszor hallani olyan történeteket, hogy Buddhát ábrázoló amulettek komoly balesetektől, sérülésektől óvták meg viselőjüket vagy éppen üzleti akadályok leküzdésében segítették. Az amulettek amellett, hogy egészséggel, bőséggel ajándékozzák meg az őket hittel viselőket, elriasztják a balszerencsét és a rossz szellemeket, amik megkörnyékezhetik a család otthonát vagy a munkahelyet. Az amulett azonban csak jó kívánságok, törekvések támogatását szolgálja, rosszindulatú vágyak és célok elérésére nem lehet, nem szabad használni.
Thaiföldön még ma is hisznek a természetfeletti erőkben, s hogy azok hatással vannak családi, szerelmi, üzleti életük alakulására. Számtalan történet maradt fenn különös esetekről, csodás jelenségekről, sőt sokan állítják, hogy szellemekkel találkoztak. Az ilyen szellemhistóriák, melyeknek rengeteg változata ismert – a komikustól a hátborzongatóig –, igen népszerűek mind a vidéki falvakban, mind a modern nagyvárosokban élő thai emberek körében. A rossz szellemek mindig valamilyen fenyegetést jelentenek, ezért az amulett a gonosz démonok megfélemlítésének egyik eszköze is. Ahogy a mondás is tartja, „jobb biztonságban lenni, mint utólag sajnálkozni”, vagyis jobb félni, mint megijedni. A jó amulett az ártó szándékú embereket is távol tartja. Állítólag, régen a szerzetesek a katonák számára külön amulettet készítettek, hogy az védelmükre legyen a háborúban.
Sok thai amulettet Buddha képével díszítenek, vagy az amulett maga egy Buddhát ábrázoló szobrocska. Általában a nyakban függőként, vagy ujjukon, gyűrű formájában viselik. A családok békéjét a házban elhelyezett amulettek őrzik, de az autók, járművek műszerfalán vagy visszapillantó tükrén is gyakran elhelyeznek egy-egy szerencsehozó képet, figurát.
E varázserejű talizmánokhoz könnyen hozzá lehet jutni Thaiföldön, leggyakrabban kézműves vásárok standjainál, üzletekben, múzeumokban lelhetők fel, de akár interneten keresztül is van lehetőség rendelni. Ha valaki egy „valódi”, azaz nem hamisított darabot keres az interneten, meg kell győződnie a forrás hitelességéről. Olyat találni azonban, amit thai szerzetesek készítettek, napokig mantrákat énekelve, hogy ezzel a legerősebb védelemmel és áldással lássák el az amulettet, nem egyszerű, mivel manapság túlnyomórészt gyári sokszorosítással készülnek. Az egyik legfőbb különbség, hogy az utóbb említettek nincsenek megáldva; természetesen ez még nem jelenti azt, hogy balszerencsét hoznának viselőjüknek. A tömeggyártott amulettek talán hasonlítanak a szerzetesek által készítettekre, eszmei értékük mégis elmarad azokétól. Csak a szakavatott szemek fedezik fel az apró, alig észrevehető eltéréseket a kettő között. A különbség az árban is megmutatkozik. Sokan azonban hajlandóak a többszörösét is fizetni, ha az valamely már elhunyt híres thai szerzetes keze munkája.
Generációkkal ezelőtt az amulettek készítéséhez különféle alapanyagok közül válogattak: talajt (din), fémet (chin), port (phong) és növényi részeket (wahn) használtak fel, sokszor keverték is őket, az elérni kívánt hatástól függően eltérő arányban. Ezeken felül egyéb szent dolgokkal is növelhették annak varázserejét, mint például régi megszentelt kéziratok hamujával, de ugyanígy az elhunyt szerzetesek hajának is mágikus erőt tulajdonítottak.
Nue Din (talaj, termőföld): Ez a készítésmód a legősibb, mivel a talaj volt a legkönnyebben hozzáférhető. Szent helyekről hozták, ezért úgy hitték, hogy ebből adódóan szent energiával bír. A megformázott anyagot kiégették vagy a napon szárították ki.
Nue Chin (fém): Ón és ólom ötvözete. A legtöbb vékony ólomlemezből készül, azonfelül a készítő egyes esetekben keverheti más anyaggal is, például ezüsttel; ezt úgy hívják „Chin Ngoen” (ngoen=ezüst). Felületén különösen jól megfigyelhetők a repedések, melyek egy újonnan készült darab esetében nem láthatók. Minél idősebb az amulett, annál több repedést fedezhetünk fel rajta.
Nue Pong (por): A mészpor mellett a legnépszerűbb alapanyagai például a Pong IttiJay, a Pong PaTaMang, a Pong MaHaRaj vagy a Pong PuttaKhun.
Nue Wahn (növény): Hasonlóan készül, mint a Nue Din, de a fő összetevőket ebben az esetben a növényi részek és virágok adják, amit talajjal és szent hozzávalókkal kevernek. Növényeket felhasználhatnak még más anyagú amuletteknél is, de ott a többi alapanyaggal szemben kevésbé dominálnak.
Nue LoHa (fém): Több fajtája lehet: arany, ezüst, bronz, NaWa (a Chin, a zöldeskék Jao NamNgern, vas, cink, higany, bronz, ezüst és arany ötvözete), illetve lehet a három színű SamGaSat (arany, ezüst, bronz és szent anyagok). Ezek igen népszerűek, mivel öntőforma segítségével könnyen és gyorsan sokszorosíthatók.
Egyéb alapanyagok: Ilyenek a Nue Mai (fa), Nue GraBerng (cserép) és a Nue GraDook (csont).
Porból és/vagy talajból: A mészhez vagy megszentelt talajhoz – az amulett céljának megfelelően – meghatározott növényeket és egyéb szent dolgokat kevernek. Miután megőrölték, olaj hozzáadásával kemény masszává gyúrják, amit alaposan belenyomkodnak az amulett negatívjába. A formát először vékony mészporral vonják be, ennek köszönhetően tudják majd könnyen kivenni az elkészült darabot. Az amulett ekkor még nagyon nedves, sok vizet tartalmaz. Szabad levegőn hagyják kiszáradni, közben ügyelnek a megfelelő páratartalomra is, ugyanis az anyag nyirkos környezetben könnyen megpenészedhet. Az amulettel az annak kijáró tisztelettel kell bánni, vigyázni kell rá, biztonságos helyen tartani, ahol nem eshet baja. Ha túl száraz a levegő, Num Man Jan-nal (Jan olajjal) kenik be vékonyan, amikor szükséges.
Növényekből: A thaiok a régi időktől kezdve használnak növényeket, elsősorban a hagyományos gyógyászatban. Különös gonddal válogatják meg az amulettekhez használt növényeket vagy bizonyos részeit, melyekről úgy tartják, különleges, mágikus erővel bírnak. Ilyenek például a Wahn Chang Pasom Khlong, Wahn Kai Daeng, Wahn Dok Thong, Wahn MaHaChoke, Wahn JunNang, Wahn Khun Paen és így tovább. A frissen elkészült amuletteket napon szárítják, de kerülik az erős hőhatást, nehogy túlságosan kiszáradjanak és eltörjenek.
Fémből: A fémből készült amulettek mindkét felét ki kell önteni, meg kell formázni. Ma már gépekkel vágják a kívánt méretre. Mivel nagy tömegekben képesek gyártani, ezért igen népszerűek Thaiföldön. Az ilyen amulettek előnye, hogy erősek, tartósak, azonban ugyancsak nagy odafigyelést igénylenek, vigyázni kell rájuk. Az ezüst például levegőn oxidálódik és sötét lesz, megfelelő tisztító folyadék viszont megoldás lehet ilyen esetekben.
A thai amuletteket világszerte ismerik. Nagyon sokféle fajtájuk létezik, mégis, minél régebbiek, annál népszerűbbek a gyűjtők körében. Hogy miért éppen ezekre akarnak elsősorban szert tenni? Mert úgy hiszik, az ősi amuletteket még igazi specialisták vagy szerzetesek készítették s emiatt aztán különleges erővel bírnak. Következésképpen manapság nagyon sok a hamis amulett Thaiföldön és külföldön egyaránt. Az alábbi két példa rámutat arra, mik lehetnek azok az apró ismertető jegyek, finom eltérések, amik alapján megállapíthatjuk, valódi amulettel van-e dolgunk.
LP Parn Pim Song Kai Hang Phuang amulett
- Az Ã- Ã betűk között összekötő vonal van, nem szabad megtörtnek lennie.
- Buddha jobb keze felőli oldalán a mélyedés keskenyebb, mint a bal keze felől.
- A lótusznál egy harántvonal van.
- A kakas fejénél két vonal található.
- A kakas farktollai egy csoportban vannak, nem állnak szét.
- A kakas lábait mindössze két vonal alkotja, nincsenek karmai.
LP Parn Pim Khee Men U Khlog amulett
- A Buddha feletti fény nem érintkezik a fejjel, rés van a kettő között.
- Az Ã- Ã betűknél, a bal oldali, első körnek nagyobbnak kell lennie, mint a jobb oldalinak.
- Az U betű (yant U) ívelt.
- A tarajos sül szeme körül kör alakú vonal található.
- A tarajos sül farka is egységes, nem szétágazó.
- A tarajos sül hátsó lábának két lábujja van.
Hogyan tisztítsuk helyesen az amulettünket?
- Ha por alapanyagú, így tisztíthatod helyesen: Alkoholba mártott pamutkendővel vagy vattával töröld át a felületet, így fertőtleníted. Majd áztasd meleg vízbe a kendőt vagy vattát és töröld át még egyszer. Ezután hagyd, hogy a levegőn, napon megszáradjon. Ne aggódj, ha megváltozik a színe, ez azért van, mert az alkohol és a vizes törlés leoldotta róla a szennyeződéseket.
- A penészt a következőképpen távolíthatjuk el: tedd az amulettet egy kenyérbe, hogy az teljesen körbevegye, majd csomagold be nedves ruhába egy éjszakára. Figyelj arra, hogy a ruha ne száradjon meg, mindig legyen kissé nedves. Másnap vedd ki az amulettet a kenyérből és puha kefével vagy vattával tisztítsd meg. Szabad levegőn hagyd megszáradni.
- A fémből készült amulettek egyik leghatásosabb tisztítószerét így készítheted el: fél teáskanálnyi monoszódium glutamátot („gourmet powder”) keverj össze egy csésze meleg vízzel, ebbe helyezd az amulettet tíz percre. A foltok és szennyeződések leoldódnak, de hogy teljesen tiszta és fényes legyen, puha kefével is dörzsöld át óvatosan. Következő lépésként tiszta vízzel öblítsd le és hagyd a szabad levegőn megszáradni. Ez az eljárás nem éppen a legkíméletesebb, erősen roncsolja az amulett felületét.
- A fémből készült amulettek tisztításának legegyszerűbb módja, ha egy kis babasampont keversz össze meleg vízzel és abban áztatod nagyjából 10 percig. Vattapamaccsal vagy puha kefével dörzsöld át s hagyd a levegőn megszáradni.
- A zöld rozsdától a következő módon tisztítják meg a Buddha szobrokat és az amuletteket: ha csak kevés rozsda van a felületen, testápolóval vagy krémmel kend be a rozsdás részt és hagyd rajta egy napig, majd tiszta vízzel mosd le.
