A thai díszítőművészetről
Thaiföld jellegzetes „indás-virágos” díszítményeit könnyen gondolhatnánk az alkotói szabadság és a kifinomult ízlés szerencsés találkozásának. A valóságban azonban a thai díszítőművészet igen szigorú szerkesztési és esztétikai elveket követ. Ennek köszönhetően a harmóniát és nyugalmat árasztó képek, a szentélyek és templomok belső terei áhítattal és emelkedett érzésekkel, gondolatokkal töltik el a látogatókat. A motívumok, mint szimbólumok szorosan összefüggnek a thai emberek társadalmi és vallási életével és kulcsot adnak a thai világnézet és buddhizmus kapcsolatának megértéséhez.
A lai thai vagy lai kranok egy gyűjtő kifejezés a hagyományos thai díszítőmintákra. A lai a virág, inda vagy levél alakú motívumot jelöli, lehet valósághű vagy képzelet alkotta is, a kranok pedig az egymásba kapaszkodó (fa)leveleket és (fa)ágakat mintázó arabeszkek. Egyes könyvek kranok változatban említik, ami „aranyat” jelent. A lai thai – akárcsak a buddhizmus – a thai élet minden területén megjelenik: a szobrászat, építészet, a hagyományos és a modern tárgykultúra előszeretettel használja különféle változatait.
Az eddig ismert legkorábbi lai thai vázlatok a Sukhothai-korszakból (1238-1375) valók, nagyjából 800 évvel ezelőttről, mintáit az észak-thaiföldi Sukhothai tartományban található Srijum Wat templom falkiszögelléseibe faragták. A motívumkincs az ázsiai régión belüli szomszédos országok s azon belül is különösen India hatásáról tanúskodik. A stílus és a kifejezőerő az Ayutthaya-korban (1350-1767), a 17. század és a 18. század első fele között érte el tetőpontját. A thai díszítőművészet valószínűleg a legjellegzetesebb formája a hagyományos thai művészetnek. Több száz motívum létezik, legtöbbjüket természeti formák ihlették, melyeket az esztétika kritériumainak megfelelően rajzoltak meg. Egy magában álló minta több más elemmel kombinálva még bonyolultabb, még kifinomultabb díszítményt alkot. Az arabeszkeket kecsesen hajló, hullámos vonalak építik fel, telehintve levélszerű mintákkal, melyek lángokra vagy szélben lobogó posztóra hasonlítanak.
A helyes lai thai rajzolása
A thai ornamensrajzolás magas szintű műveléséhez megfelelő tudásra és tapasztalatra egyaránt szert kell tenni. A rajzolni tanulás hasonlít az idegen nyelvek és a taglejtések, viselkedés elsajátításához, ami által gondolatainkat, érzéseinket érthetően fejezhetjük ki. Fontos, hogy aki rajzol, tudja kontrollálni kezének mozgását, hogy egyenletes és folyamatos vonalakat húzzon. Csak ez után folytathatja a jóval bonyolultabb mintákkal, követve a mesterek munkáit, s ha már elegendő tapasztalattal rendelkezik, elkészítheti saját alkotásait. A lai thai tanulásakor a diákok alázatos viselkedést, tiszteletet és türelmet tanulnak, koncentráltabbakká válnak.
A hagyományos thai festészetben kifejezett elképzelés majdnem mindig az emberi magatartásnak és életmódnak a buddhizmussal, illetve a természeti környezettel való szoros kapcsolatára utal. A vallás áthatja a mindennapokat s az emberek egymáshoz való viszonyaikat és értékrendszerüket is ennek tükrében határozzák meg. A buddhizmus és a thai világszemlélet közti kapcsolatot öt csoportba szokták sorolni, ezek a hierarchia, a jóság és vétség, a bun khun vagy háládatosság, a „nyugodt szív” (vagy lelkiállapot) és az individualizmus. Ez rámutat arra is, milyen az ideális thai jellem.
A thai társadalomban hierarchikus viszonyok uralkodnak. A státuszok kötöttek, de van egyfajta szabadság, ami mégis biztosít köztük átjárást. Az egyént ebben az egymással való, kölcsönös viszonyrendszerben határozzák meg, így lehetnek magas vagy alacsony rangúak, fiatalok vagy idősek, gyengék vagy erősek, másoknak alárendeltek vagy éppen mások feljebbvalói, rangidősek vagy ifjabbak. A felnőtt-gyerek, tanár-diák szerepek és kötelességek által a fiatalok megtanulják a „magas” és „alacsony rang” közötti különbségeket és az alkalomhoz, helyhez illő, helyén való viselkedést. Ez a hierarchia a természetben nagyon dinamikus, mert bármelyik irányba megengedi a mozgást. A thaiok hite szerint a társadalmi rendben az ember attól függően az, aki és helyezkedik el a társadalmi ranglétrán ott ahol, hogy ki volt és mit tett előző életében. A jóság és vétség elve a buddhista kam kifejezésből származik; olyan cselekedeteket jelöl, amik egyaránt magukba foglalják, korábbi, illetve, a jelen életben véghezvitt, elkövetett tetteinket. Amit valaki az előző életében elért, vagy amire szert tett, kihat a jelenre is. Amit pedig a jelenben teszünk (vagy nem teszünk), befolyásolja következő életeink alakulását. A thaiok szemléletmódjának és a buddhizmusnak a kapcsolata fejeződik ki a bun khun-ban is, amit úgy írhatnánk le, mint valamennyi jótettet, szeretetre méltó dolgot, segítséget, szívességet, támogatást, ami a megajándékozott háláját és lekötelezettségét idézi elő. Az, hogy a szülők szeretettel nevelik a gyerekeiket bun khun, vagy hogy a tanárok oktatják a diákjaikat, az is egyfajta bun khun. A „nyugodt szívet” (vagy lelkiállapotot) az egészséges, szilárd thai személyiség legkiválóbb jellemvonásának tekintik. A társadalmi érintkezések során nagy erénynek számít a nyugodt, higgadt viselkedés. Ezzel szemben a leplezetlen indulatokat, nemtetszés, idegeskedés kinyilvánítását nem tartják helyénvalónak. Ilyenformán a társadalmi érintkezés alapszabálya a thaioknál az, hogy kerülni kell a nyílt, „szemtől-szembe” konfliktusokat. Ezek elkerülése, valamint a heves indulatok kontrollálása nem csak intelligens társadalmi reakció az ilyen helyzetekben, de tiszteletre méltó cselekedet is. A thai kultúrában az individualizmust és a tekintélyt kifejező értékrend, a normák és a magatartás a thaiokat szabad és független emberi lényként jellemzik.
Hogyan jelenik meg mindez a festményeken? Kimondottan a hierarchiára utal például a figurák taglejtése, testtartása, öltözéke, ami jelképesen mutatja egymás közti viszonyukat. A jó, illetve bűnös cselekedetek témáját a mennyet és poklot (alvilágot) megjelenítő képek dolgozzák fel. A bun khun-t jellemzően Buddha korábbi megszületéseivel jelenítik meg. A „nyugodt szívet” és lelkiállapotot tükröző, nyílt érzelmektől mentes arckifejezés előkelő, méltóságteljes szereplőre enged következtetni. Az individualizmust a különféle, ellentétes érzelmek fejezik ki.
A kiváló thai művészeti alkotás kritériumait alkotó három legfontosabb elem a forma, a kontúr és a ritmus. A forma és a körvonal már önmagukban is elegendőek, hogy széppé tegyenek egy dolgot, mégis a hatást tovább lehet fokozni a jól megválasztott díszítőelemekkel. Azonban bármennyire is gyönyörűek önmagukban, az ornamensek nem tudják ellensúlyozni a hiányos, rosszul szerkesztett, kiegyensúlyozatlan kompozíciót. A szabályos kranok motívum a szépen rajzolt és helyesen felosztott vonalak eredménye.
A legismertebb lai thai minták ihletője a gazdag trópusi állat- és növényvilág. Az állatokat élethűen vagy egyszerűbb vonalrajzzal ábrázolják, megragadva azok sajátos karakterjegyeit. A tevékenykedő állatok szimbólumként régen a boldog életre utaltak. Analógiát mutattak az emberekkel: például a három madár jelenthette a családi életet, a mókuspár pedig a szerelmeseket. A virágok legtöbbször stilizáltak, de sok esetben őshonos növények voltak Thaiföldön. A motívumokat általában mértani formákra bontva szerkesztik és rajzolják meg lépésről lépésre. Leggyakrabban a lótuszvirág vagy cukornád metszetét utánzó Kra-Changgal és annak változataival (például „halfog” Kra-Chang, Kra-Chang Bai-Thet, Kra-Chang Taa-Oi), a Lai Chor Hang To-val vagyis „oroszlánfarokkal”, bimbózó lótusz és jázmin változataival (például Bua Luang, Satabongkot, Satabusya), lótuszszirommal, a valóban létező Bai Fhai Thet virágról mintázott Pudtarnnal, a paloták és templomok oszlopait, kapuit díszítő, négyszirmú Prajam Yam virággal találkozhatunk, utóbbit gyakran kombinálják Kra-Chang és/vagy Bai-Thet díszítményekkel.
Nagy múltra tekint vissza az arannyal díszített lakktárgyak, a lai rod nam készítése, mely a buddhista időszámítás szerinti 22-23. században, az Ayutthaya-korszakban bontakozott ki. Az egyik legszebb fennmaradt bútordarab a Too Phra Tamma (Tripitaka könyvszekrény) az Ayutthaya tartománybeli Cherng Wai mester munkája. Jelenleg ezt a remekművet a bangkoki Nemzeti Múzeumban őrzik. Később, a Rattanakosin-korszak (1782-napjainkig) első évtizedeiben, III. és IV. Rama királyok (1824-1851 és 1851-1868) uralkodása idején – ahogy a többi művészeti ág is, – a lakkművészet óriási népszerűségnek örvendett. A Kínával és egyes nyugati országokkal való kapcsolatoknak köszönhetően a thai motívumok kínai és nyugati jegyekkel gazdagodtak. V. Rama király (1868-1910) uralkodását követően még erőteljesebben mutatkozott a nyugati kultúra hatása. A díszítményeknek egyedi jelleget kölcsönző aranylemezeket (vagy aranyfóliákat) aranytartalmuk szerint két csoportba sorolják. Az osztályozott – vagy thai nevén thong cut – típust előírt méret szerint válogatják és nincsen repedés vagy egyéb egyenetlenség a lemezben. Ebből következően, ez a fajta jóval drágább is, mint az úgynevezett thong tor, vagyis osztályozatlan változat. Utóbbit szintén méret szerint sorolják be; az aranyban itt már egynél több repedés fedezhető fel. Készítésükkor dolgozhatnak a 99.99%-os tisztaságú „vörös arannyal” (thong sou-val, ahogy a thai aranyművesek hívják), illetve a 97.0%-os „zöld arannyal”. A hagyományos eljárás szerint fa- vagy bambusz felületű táblákat, burkolatot, ajtókat vagy tárgyakat, például dobozokat, ládikákat, szelencéket, vázákat vontak be rendszerint három fekete lakkréteggel, majd átrajzolták a díszítményül szolgáló mintát és egy ragacsos, sárga pasztát vittek fel azokra a részekre, amiknek a legapróbb részletekig feketének kellett maradnia. Ezt követően, a felületet egy vékony réteg lakkal vonták be, majd mikor félig megszáradt, aranyfóliát illesztettek rá. Körülbelül húsz óra múlva lemosták vízzel, amitől a sárga pasztához tapadt fémfólia levált, s így a minta minden apró részletében szépen, pontosan előtűnt.
A lai thai nem csak a vallási témájú képek vagy a templomi építészet gyakran használt dekoratív eleme. 19. századi ezüstedényeket és gyöngyház berakásos szelencéket, ünnepi viaszszobrokat, a thai táncosok hagyományos viseletét, az árnyjáték figurákat, sőt, még muay thai nadrágokat is díszítenek a különféle változataival. A rajzolás gyakorlására ma már mindenkinek lehetősége van: thai internetes oldalakon rengetegféle, letölthető mintagyűjtemény közül válogathatunk. A vonalhúzás helyes irányát és a rajzolás fázisait – a hagyományos sorrendiséget követve – animáció mutatja be lépésről lépésre.
A Lai Thai szerkesztése:
