Thaiföld lakossága csaknem 95%-ban Theravada Buddhista, 4,6% muzulmán, 0,7% keresztény és egyéb kisebbségekkel. A Theravada Buddhizmust a kormány felügyeli és támogatja. A Theravada (”Az Öregek Útja”), a buddhizmus ma létező iskolái közül a legősibb, Délkelet-Ázsiában (Thaiföld, Srí Lanka, Burma, Kambodzsa, Laosz) elterjedt ága. Theravada Buddhizmus felemelkedése előtt mind az indiai Brahman és a Mahayana Buddhizmus is jelen volt Thaiföldön. Ezek nyomai a mai napig megtalálhatók. A Brahaman szentélyek fontos szerepet töltenek be a thai népi vallásban, a Mahayana buddhizmus leginkább Lokesvara alakjának ábrázolásában mutatkozik meg.
Szerzeteseik számos kormányzati jutalékot élveznek, például tömegközlekedéssel ingyenesen utazhatnak. A thai buddhizmus erősen a tradicionális hit befolyása alatt áll. A legtöbb férfi valamennyi időt szerzetesként tölt el, még ha csak pár hétről is van szó. A szerzetesek leborotválják hajukat, és élén narancs színű köpenyt viselnek. Hajnalban alamizsnagyűjtésre indulnak, a hívők élelmet adományoznak nekik, cserébe pedig áldást kapnak. A sértés elkerülése végett a nők nem érinthetik meg a szerzeteseket és soha nem érinthetjük meg más személy feje tetejét, még ha gyerekről is van szó. Figyelembe véve, hogy a buddhisták a lábat tisztátalannak tartják, a templomban úgy kell leülni, hogy lábunk minél messzebb legyen tőlünk és semmi esetre se legyen Buddha felé. A thai emberek a végtelenségig tiszteletreméltók és udvariasak, de a meggondolatlan cselekmények könnyen sértődést válthatnak ki.
Ez nem vallás, mint ahogyan itt nyugaton beskatulyázták, hanem a viselkedésünknek egy olyan - folyamatos - mozzanata, melynek célja saját magunk megismerése, megértése az állandó „befelé figyelés" és az önvizsgálat eszközével. A sztúpa a buddhista hagyomány különleges, szakrális építménye: alapvetően a tökéletes tudat jelképe. A buddhista gyakorlók számára azt szimbolizálja, hogy a tudat tökéletes, igaz természete – a félelemnélküliség, a spontán öröm és az aktív együttérzés –, melyet a megvilágosodott tanító, Buddha két és fél évezrede megmutatott, mindenkiben ott rejlik, és mindenki számára elérhető. Azonban többet jelent pusztán egy szimbólumnál: a sztúpa erőteljes katalizátor, melyben a múlt, a jelen és a jövő áldása sűrűsödik össze – hatást gyakorolva mindenki fejlődésére.
A kamma:
Mi a Kamma? Buddha azt mondta: „Ó szerzetesek, az akaratot én kammának nevezem.” A Kamma népszerű jelentése; cselekedet vagy tett. De a gyakorlati terminus szerint a Kamma, az akarat vagy akaraterő eszköze. Amikor valamit teszel, a mögött akarat van, ezért az akarat szellemi erőfeszítés, Kammának nevezik. Buddha magyarázata szerint az emberi beszéd és a gondolat birtoklása szándékos cselekedet. Bármit teszel, mondasz vagy gondolsz, az komoly szellemi erőfeszítés, szándék és akarat, Kamma. Az akarat egyike, az összesen 52 szellemi állapotnak, melyek a tudatból erednek.
A múlt háttere, a pillanatról-pillanatra történő jelennek, az élet megy tovább. A múlt és a jelen befolyásolja a jövőt. Csak a jelen pillanat létezik, és felelősséggel tartozunk a jelen pillanat jó vagy rossz cselekedeteiért.
„Ha egy követ dobunk a tóba, a kő keltette hullámok a partig, terjednek. De, ez nem minden, mert a hullámok visszaverődnek, egészen addig, amíg nem találkoznak újra egy kővel. Tetteink hatása visszatér hozzánk, és ha tetteink rossz szándékúak, a hullámok hatása is rossz lesz. De, ha tetteink békések, jó szándékúak, akkor a visszaverődő hullámok is gyengék, majd elülnek, és a kamma jó áldása tér vissza hozzánk.”
Vészák (A legnagyobb (théraváda) buddhista ünnep):
A különböző buddhista irányzatok az év más-más napján ünneplik, de abban többnyire megegyeznek, hogy ez a Buddha születésének, megvilágosodásának és eltávozásának napja. A Vészák (Vesākha), amely nevét az indiai naptár egyik hónapjáról kapta. A hívek felajánlást adnak a kolostoroknak, árvaházaknak, idősek otthonainak, pénzt osztanak a koldusoknak, véradást rendeznek, madarakat engednek szabadon kalitkájukból és állatokat vásárolnak vágóhidakról, hogy aztán átadják őket pásztoroknak, akik gondoskodnak róluk, és biztosítják, hogy ezek az állatok ne kerüljenek levágásra.
Ez a kis összeállítás csak bevezetés, nem merül el teljesen a részletekben. Alul megtalálható forrásokban, részletesebben megismerkedhet a Theravada Buddhizmussal.
A Buddhizmus Magyarországon:
Magyarországon a buddhista irodalomnak komoly hagyományai vannak, Kőrösi Csoma Sándortól kezdődően a XX. század első felében megjelent fordításokig. A buddhista tanok közvetlenül is terjedhettek, éppen az egyházilag legsötétebb időkben, ugyanis Budapesten 1956-ban megalakult a Buddhista Misszió, a német származású Lama Anagarika Govinda támogatásával. Könyveket ugyan nem adhattak ki, ám „szamizdat” formájában már a '80-as években jegyzeteket sokszorosítottak, amik '89 közeledtével egyre komolyabb külsőt kaptak, és könyvként is megjelenhettek. A misszió vezetője Hetényi Ernő volt, aki maga is megkapta a láma-beavatást. Ezekben az években Őszentsége, a Dalai Láma többször is járt Budapesten, még „első”, hivatalos útja előtt.
Ugyancsak 1956-ban alapította Hetényi Ernő (Berlinben és Budapesten egyidejűleg) a Nemzetközi Buddhológiai intézetet, amely a Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézet nevet kapta. 1990 után sorra alakultak a buddhista rendek, iskolák, a hirtelen jött szabadság azonban itt is bizonyos fokú felhigulást eredményezett. A tan könyvkiadása is átvette a könnyedebb, ám kevésbé alapos angolszász kézikönyveket, ugyanakkor Kőrösi Csoma Sándor munkáinak jó része még ma is lefordítatlan.
Magyarországon ezidáig hat sztúpát (emlékhelyet) építettek: Budapesten 2, Budakeszin, Bükkmogyorósdon, Zalaszántón és Tar községben 1-1.
Források:
http://www.thaifold.info.hu/2007/06/11/a-thai-vallas-theravada-buddhizmus/
http://www.mommo.hu/media/A_buddhizmus_Magyarorszagon
http://www.theravada.eoldal.hu/cikkek/a-kammarol_.html
http://www.tkbe.hu/archivum/rovid_32.html
