Dida Diafat, Algériában született 1970. április 24-én. Kettős állampolgársága révén, algériai-francia Muay Thai bajnokként vonult be a történelembe. 21 évesen lett Thai-Boksz világbajnok. Az ő életét dolgozza fel a Chok-dee (Az új évezred harcosa) című film, a melyben ő alakította saját magát. 18 évesen hagyta el saját városát, Villiers le Bel-t (Val s’Oise), hogy csatlakozzon egy Muay Thai táborba, Thaiföldön. Ez nem ment zökkenőmentesen, ugyanis szó szerint semmi nem volt nála, csak egy táska, némi ruhával és csekély mennyiségű pénz. 3 évvel később ő lett az első francia ember, aki megszerezte a Muay Thai világbajnoki címet. Mielőtt kiment volna Thaiföldre, akkor sem volt egyszerű élete. Problémás gyerek volt. Apja meghalt, ezért csak édesanyja nevelte fel, aki takarításból tartotta fent a családot. Hamarosan kapcsolatba került a bűnözéssel, ezért egy évre bebörtönözték. Szerencséjére itt lehetősége volt megismerkedni a Muay Thai világával, ugyanis egy Thai-Boksz edző volt a cellatársa. Ekkor határozta el, hogy neki ez lesz az élete és ez mentette meg, attól, hogy visszaessen a bűnözésbe. Diafat végig bunyózta magát egész Ázsián: Thaiföldön, Hong-Kong-ban, Macao-ban. Harci szellemét annyira nagyra becsülték az ázsiaiak, hogy 1997-ben Thaiföldön kapott egy tekintélyes jutalmat: egy vázát „Songh Shai”. És őt választották meg „a külföldi”-nek, amelynek az volt a jelentése, hogy ő a legjobb Thai-Bokszoló a világon. A vázát maga Songchai adta át neki, aki a világ első Thai-Boksz menedzsere volt. Visszavonulása után a filmiparban és a ruhaiparban folytatta karrierjét. Saját ruhamárkát hozott létre, KOBEY néven. Az ebből megtermelt profit egy részét olyan szervezetekbe fekteti, amelyek azon dolgoznak, hogy kiemeljék a fiatal gyerekeket a problémás kerületekből. Nagy szerepet játszik abban, hogy népszerűsítse a Muay Thai-t Franciaországban. Harcos karrierje során sok híres bajnokkal küzdött meg, köztük Coban-nel és Ramon Dekkers-sel is, akit mind a két találkozásuknál megvert. Így vált Európa egyik legkeményebb harcosává. Végül 1998-ban visszavonult, 10 aktív évvel a háta mögött. 2007-ben még visszatért egy meccs erejéig, ekkor került szóba, hogy Buakaw ellen is kiállna, de végül nem hozták össze a meccset.
Interjú (Serge Trefeu közreműködésével, 2010):
Trefeu: Szia Dida, hogy vagy? Kijöttél Thaiföldre, hogy részt vegyél ezen a fontos eseményen, aminek helyt ad ezen az esten, a Franciaország/Thaiföld versenyre, ahol két Lumpinee öv a tét Farid és Kamel számára.
Dida: Igen, az Orange TV-vel jöttem, ami élőben fogja közvetíteni a küzdelmeket, március 7-én. Jöttem támogatni Fraid-et és Kamel-t a Lumpinee bajnokságon, hogy megnyerjék a legnevezetesebb címet.
Trefeu: Hogy érzed ezt az estét?
Dida: Nagyon brizáns este lesz. Itt vagyunk a Lumpinee övekért az ellenfelekkel szemben, akik birtokolják, ez csakis puskaporos lehet.
Trefeu: Ilyen nagy eseményre már 1999 vagy Nikiéma és Morad Sari küzdelme - a Lumpinee övekért - óta nem került sor?
Dida: Igen, de nem emlékszem rá most hirtelen, nincs emlékem róla, nem voltam ott…
Trefeu: Te voltál az egyike azon franciáknak a generációdban, akik először jöttek Thaiföldre, meg tudod mondani, hogy ez melyik évben volt?
Dida: 1989.
Trefeu: Melyik táborban voltál először?
Dida: A Sor Thanikul-ban, majd később a Sor Ploenchit-ben.
Trefeu: Sokáig voltál a Sor Thanikul-i táborban?
Dida: Nem tudtam túl sokáig maradni, mert az edzés ideje alatt lövöldözések voltak. Az emberek keresztülmotoroztak a táboron és bombákat dobáltak szét. Aztán három héttel később a tábor tulajdonosa kapott egy bombát, amit egy autóban robbantottak fel…
Trefeu: Abban az időben „forró” volt a helyzet Thaiföldön?
Dida: Igen.
Trefeu: Aztán a Sor Ploenchit táborban voltál, ugye?
Dida: Igen, és ha ismered azt a tábort… az én ízlésemnek az volt a legnagyobb és a legnagyszerűbb tábora egész Thaiföldön.
Trefeu: Ez igaz, nagyon szép tábor. És te voltál az első idegen, aki ebben a tekintélyes táborban edzett?
Dida: Pontosan. Ez a technikás Muay Thai Harcosok (Nak Muays Fimeuu) tábora volt, mint amilyen én voltam…
Trefeu: Milyen sokáig voltál kint Thaiföldön az első alkalommal?
Dida: Barátom, Gérard Loureiro tanácsát megfogadva, 6 hónapot voltam ott. Gérard azt mondta nekem: „Nehéz időszak lesz, de maradj ott 6 hónapot és kifizetődik”. Aztán ugyanezt tette Brahim Asloum-mal is - az Olimpiai játékokra - aki ugyanebbe a táborba jött edzeni.
Trefeu: Ez ténylegesen kifizetődött, mert amikor visszatértél Franciaországba találkoztál a legjobbal és meg is verted.
Dida: Igen, pontosan. 2 évvel később én lettem a világbajnok. És az igazat megvallva, ez a tábor a szerencse varázsa, mert Brahim Asloum is itt edzett ebben a táborban, aztán ő lett az Olimpiai bajnok.
Trefeu: Vissza tudsz emlékezni, hogy kik volt a legismertebb bajnokok, akikkel szembekerültél?
Dida: Mii yeu Yeu (sokszor), Coban (kétszer), Cantaloni, Sonnaline, Darris, Payen, Dekkers (kétszer), Cunningham (kétszer), Saimai (kétszer)…
Trefeu: Ők mind nagyszerű bajnokok voltak abban az időben. Mi játszódott le a fejedben, amikor összekerültél ezekkel a félelmetes bajnokokkal?
Dida: Számomra csak egy név volt egy papíron. Egy srác volt, ahogy én is, edzett volt, ahogy én is…
Trefeu: Azért néha rettegtél nem? Gondolok itt Dekkers-re, Coban-ra, Cantaloni-ra. Európában senki sem akart szembekerülni velük.
Dida: Féltem, de ez rajtunk is múlik, úgy fognak tisztelni, ahogy mi is tiszteljük őket. Ha a tisztelet megvan, akkor már megaláztatás nélkül lehet velük küzdeni.
Trefeu: Melyik volt a legkeményebb harcod?
Dida: Nagyon jó kérdés. Minden küzdelem nehéz. Tényleg minden küzdelem nehéz…
Trefeu: Például a Coban elleni harcod… nem az volt a legkeményebb?
Dida: Igen a Coban elleni nagyon nehéz volt. De megismétlem, minden küzdelem nehéz, az összes!
Trefeu: Amikor Thaiföldön voltál, volt egy szép kis találkozód… találkoztál Jean-Claude Vandamme-al. Hogy kereszteztétek egymás útját?
Dida: Egyszerűen. A Lumpinee-ben voltunk, meccseket néztünk. Ő beszélt franciául, én is beszéltem franciául. Kérdeztem tőle, hogy „Mit csinálsz itt?”, ő pedig azt válaszolta: „Egy film miatt vagyok itt és te?”, erre azt mondtam: „Én thai-bokszolni vagyok itt”. Aztán azt javasolta, hogy menjünk együnk valamit. Kimentünk a stadionból és egy kis étteremben ettünk a Lumpinee-vel szemben, később „haverok” lettünk, így történt…
Trefeu: Aztán megmutattad neki a kis Bangkokot?
Dida: Már ismerte Thaiföldet.
Trefeu: Te voltál az, aki elvitte őt a Sor Thanikul táborba? Mert a Kickboxer filmben láthattunk egy jelenetet, ami a táborban történik.
Dida: Pontosan, bravó Serge. Amikor keres egy helyet edzeni, hogy szembe szálljon Thong Po ellen, akkor egy táborba megy, az a Sor Thanikul!
Trefeu: Ha már éppen Jean-Claude Vandamme-ról beszélünk… Hamarosan lesz egy meccse Somrack Khamsing ellen, mit gondolsz erről a küzdelemről?
Dida: Somrack nem fogja bírni. Jean-Claude túl erős, túl izmos…
Trefeu: Somrack Khamsing nagyon technikás… akkor is?
Dida: Igen, de nincs hatalma Jean-Claude felett. Szerintem KO lesz a 2. vagy a 3. menetben, Jean-Claude győzelmével!
Trefeu: Tudod, hogy hol rendezik meg a meccset? Volt szó Las Vegasról is…
Dida: Ez még mindig titok…
Trefeu: Mit gondolsz a jelenlegi Muay Thai-ról Franciaországban?
Dida: Szerintem azzal, hogy ezen az estén hét francia mérkőzik meg a Lumpinee-ben, ebből kettő a Lumpinee címért, nagy előrelépés…
Trefeu: És úgy néz ki, hogy ez folytatódik, mert vannak tárgyalások a franciákkal, két Radja-i címmeccsért.
Dida: Igen, egész pontosan május 12-én. Kimegyek Radja-ba is az Orange TV-vel. Aztán augusztus 12-én a királynő születésnapján és december 5-én a király születésnapján is ott leszünk.
Trefeu: Az összes ilyen eseményre az Orange Sport-tal mész?
Dida: Pontosan.
Trefeu: Ez tényleg nagy előrelépés az elmúlt 10 évre nézve, amikor még nem is láthattunk francia Muay Thai-t.
Dida: Igen, éreztem is egy kis érzelmet a hangodban, amikor feltetted ezt a kérdést. Te már ismered egy kicsit ezt az utat, már benne vagy egy ideje, tudod jól, hogy mekkora üresség járta át az egészet hosszú időn keresztül. De ma már büszke vagyok a francia Muay Thai generációra.
Trefeu: Számodra kik az új generáció jó harcosai?
Dida: Az összes francia csapat új generációja, főleg Farid és Kamel, akit már említettem. A fiatal Damien Alamos, aki 19 éves és tényleg nagyon jó. És az összes, akik őket követik, nagyon erősek…
Trefeu: A te idődben, amikor több harcos „sietősen” ment harcolni, mit gondolsz mára már sokkal technikásabbak?
Dida: Igen, fejlődtek, most már úgy űzik a Muay Thai-t, mint a thai-ok. Már tényleg Thai-Boxolnak.
Trefeu: Köszönöm Dida ezt az interjút és Chok dee (sok szerencsét)
Dida: Köszönöm Serge, Chok dee neked is!
Dida Diafat filmje, Chok Dee (Az új évezred harcosa)
Mérlege: összes: 87, győzelem: 76, vereség: 10, döntetlen: 1
Címei:
1991-1998 Részt vett 16 Muay Thai és Kickbox világbajnokságon, ebből 11-et megnyert
1993 Muay Thai világbajnok- Párizs
1992 Kickbox világbajnok- Levallois
1991 Muay Thai világbajnok Párizs
1991 Muay Thai világbajnok (-63 kg)
1989 Muay Thai francia bajnok – A osztály
Díjai:
1997 "Songh Shaï" váza
1995 Az év legjobb láb és ököl harcosa
1994 Az év legjobb láb és ököl harcosa
1993 Az év legjobb láb és ököl harcosa
Dida legszebb pillanatai:
[youtube id="Mayf4xmvDvQ" width="600" height="350"]A gyémánttörés:
[youtube id="stbAVv4kuGI" width="600" height="350"]
